A legjobb hajó

A III Uniqa Balaton Regatta zárófordulóját Balatonszemesen rendezték. A versenyről sok mindent elárul, hogy Dániel Gábor versenyigazgató azt nyilatkozta, ha fél órával később lett volna rajt, akkor nem indítja el a mezőnyt. Szinte viharos szél volt ugyanis, és több hajónak is nagy küzdelmébe került a célbaérés, volt árbóctörés, kötélszakadás, és volt ami (nem aki) bizony a vízben kötött ki. Mi sem úsztuk meg szárazon.



Felfelé sikítottunk, lefelé csendben voltunk

A fenti sorokat Laci mondta rólunk. Éviről és rólam. És szó szerint igaza volt. Yardstick II-ben egy , abszolút összetettben 2 ponttal előzte meg a Dolce Vita a Sarah With Love-ot ezért csak rájuk kellett figyelni. Az első bóját Zánka előtt kellett kerülni és az odaút igencsak nedvesre sikeredett. Legjobb, ha Évit idézem mert, nagyon szemléletesen írta le, mit éltünk át."Úgy döntöttem este a díjátadó előtt bemutatom Ottónak a mai versenyt. Felviszek egy lavór vizet, abba beleülök, majd megkérem Ottót, hogy egy másik edényből locsoljon és eközben egy kancsó vizet öntsön be a bal kabátujjamba." Azért hazudnék ha azt írnám, hogy nem élveztük. Kicsit a vidámparkozáshoz hasonlított.

Hogy nem estem vízbe

Az adrenalin szintem a tetőtfokán volt és egy idő után azt éreztem, hogy le kéne vezetni valahogy. Ilyenkor a sírás tud segíteni, de arra gondoltam Aci megijedne, ha ott bőgnék miközben épp kiülöm a hajót ezért aztán Olivérnek súgtam oda csendesen, hogy baromira félek. Pedig igazából nem féltem, csak nehéz volt máshogy leírni azt, amit éreztem. Próbáltam maximálisan követni Lacikapitány utasításait, de néha olyan gyorsan kellett lemászni a kabinba, majd ismét fel kiülni a hajót, hogy a nagy igyekezetben lehorzsoltam a bokám és szereztem pár lila foltot. Közben elszakadt egy genua shot és a vitorla szabadon lebegett. Annyira gyorsan történt minden, hogy fel sem fogtam. Szerencsére Tomi ott volt a közelben és helyrehozta a dolgokat. Így értük el Zánkát. A következő célpont Lelle volt, és megpróbáltuk felhúzni a spinakkert. De vagy a nagy szél, vagy a nagy hullámok, vagy ki tudja ki akarta így, de nem sikerült, sőt még a spinakkerzsákot is elhagytuk. (Olivér szerintem a mai napig lógatja az orrát miatta). Sőt Aci és Feri egy fél pillanatig azt hitték, hogy én is a vízbe estem, pedig csak a kabin belsejében kerestem menedéket, mert ebben a szituban már tényleg csak egy dolgot tehettem: próbáltam nem útban lenni. De most már azt is tudom, hogy szem előtt is kell maradni, hogy elkerüljük azt, hogy a kapitány szívinfarktust kapjon. Kicsit később megpróbáltuk a másik spinakkert is felhúzni, de két helyen megcsavarodott, így az sem sikerült. Közben a nagy ellenfél a Sarah With Love szépen elhúzott és a második bójakerülés után már biztos volt, hogy ők nyerik a futamot és egyben az összetett versenyt is. Ám abszolútban még értek minket meglepetések.

Az el nem készült fotók

Természetesen fotózni is esélytelen volt, mert miután beterített a víz, eldugtam a gépet a kabát alá, aztán inkább a kabinban hagytam, úgyis csak útban volt mászáskor. Nem tudom próbáltatok-e már közel 90 fokban megdőlő hajón kimászni a kabinból és felmászni az orrba, miközben valaki kiabált, hogy: FEL FEL, GYORSAN GYORSAN!!! Ja és előtted is mászott valaki és mögötted is. Körülötted a hullámzó Balaton, a viharos szél süvít a füledbe... Imádok vitorlázni, mondtam már?

Kispinakker és szárítkozás

Kikötés után próbáltam bepótolni az el nem készített fotókat, de persze csak átöltözés után. Évivel kicsavartuk a ruhánkból a vizet, én még a bugyimat is kitettem száradni. Üldögéltünk a hajón sajtot eszegetve, amikor észrevettem, hogy a kis piros bugyiba úgy kap a szél, mintha spinakker lenne. Fel is hívtam erre a többiek figyelmét, mire Tomi (vagy Évi?) megszólalt: Hihi KisSpinakker. Mondd ki hangosan! Na ezen vagy tíz percet röhögtünk. Évi az arra járó ismerősöknek elmutogatta, hogy ült elöl a vízben, Aci pedig a hajón kiteregetett ruhákra nézve megállapította: - Olyanok vagyunk mint egy cigánytanya.

Mosolyok a dobogón

Az eredményhirdetés mozgalmasan telt, egyrészt végig kellett fotóznom az eseményt - Évinek meg végig konferálnia - és közben pár érmet is át kellett venni. A verseny és Yardstick II. végeredményben a második helyen végeztünk a Sarah With Love mögött, de legnagyobb örömünkre és meglepetésünkre abszolút Yardstick-ben MI NYERTÜNK! Hatalmas kupát kapott Laci és egy nagy üveg pezsgőt, mi meg gyarapítottuk az éremkollekciónkat. Készült csapatkép is és persze a díjakat is lefotóztuk.

Akik a legtöbb versenyen részt vettek:
Barabás Évi, Németh Nati, Potoczky Tamás, Sáfián Bianka, Sáfián Laci (a Kapitány aki nélkül nem volt verseny), Teveli Olivér, Zsabokorszky Ferenc

És a vendégek, akik egy-egy versenyen a hajón voltak és szintén segítették a győzelmet:
Bakóczy Róbert, Fenyő Iván, Kuttor Csaba, Mihók Ildikó, Pars Krisztián, Steinmecz Barnabás, Váczi Ágnes valamint a WWF képviseletében Sisak Rebeka, Horváth Lídia, Szalai Dávid, Horváth Anna

További képek a versenyről: katt