Utóirat - A kirakós lassan összáll

Lassan eltelt egy hét az utolsó vitorlázásom óta, és már bizsereg a talpam, és hajópadlóra vágyik. A kis zöld kötelemet továbbra is mindenhova magammal cipelem és csomózok vadul. Tegnap kiborítottam Hubyt, mert az asztalon álló ventillátor elé álltam és ejtettem. Na nem őt, hanem a képzeletbeli hajót. És mondtam, hogy na akkor most fordulok negyed szélbe.

Ha tanfolyamra készültök van egy dolog ami jusson eszetekbe úgy a harmadik nap környékén. Az hogy össze vagytok zavarodva és nem értetek szinte semmit és keveritek lassan a jobb kezeteket is a ballal. Az teljesen normális. Szerintem. Legalábbis nekem kellett jó pár nap mire leülepedtek a dolgok és szépen összeállt a kép. Hogy igazam van-e az pár napon belül kiderül, amikor újra hajóra szállok. Ha ismét 5 percig csak körbe-körbe forgunk és jajjveszékelve sivítok, hogy nemtudommitcsinálok, akkor tévedtem. Most nagyon biztosnak érzem magam abban, hogy tudom már mi merre hány méter. És hogy hány éves a Kapitány.

u.i.2: Miért nem szólt senki, hogy a Scholtz-ot, TZ-vel írják? :)